Az énektanulás nyelvezete

Mindig meg kell keresni azt a pontot, a magot, ahol szépen cseng a hang, azaz a pozíciót. Ha megvan, akkor annak ezután mindig ott kell maradnia. Hangváltáskor viszont ez nagyon szeret elmozdulni, főleg hátrafelé. Úgy kell ezért képzelni, mintha a felső állkapocs vízszintes síkján…

A fejben lévő üregek nyitása mellett fontos a "hang alá nyitás" is, a bordák szétnyílnak, rugalmasan mozognak, és ha így jó lesz az alátámasztás, olyan, mintha a hangunkat rátennénk a bordákra, és azok hordoznák utána.

A rekeszizom, mikor használjuk, olyan, mint egy gumiszalag. A borda kinyitásával tudjuk még inkább mozgásba hozni. Ilyenkor azt érezzük, mintha kétoldalt szétnyílna a törzsünk a gerincünk mentén. De nagyon fontos, hogy ennek mindig újra és újra el kell lazulnia ahhoz, hogy ismét…

A nagy hanghoz több levegőre van szükség. Ehhez jobban "ki kell nyitni" a rekeszizom körüli részt. Olyan érzés, mintha a levegőoszlop körül megnyílna a testünk. Eközben fontos, hogy a zönge ott maradjon egy helyben az oszlop tetején.

Teljesen függetleníteni kell egymástól a testünk két "térfelét" a felső állkapocstól felfelé és lefelé. Minél magasabb a hang, a felső részt annál inkább felfelé, az alsót annál inkább lefelé kell nyitni. A felfelé nyitás sokszor magával rántja a torkot, a…

Egyszerre kell nyitni előre és hátra, az orrüreget előrefelé, a tarkódat hátrafelé, mintha elöl és hátul kinyitnád a koponyád.

Amikor jó nagyra ki van nyitva hátrafelé a torok, automatikusan megnyúlik az orr előre, lefele, és oda megy be a hang. Ide kell beakasztani a hangot, mint egy kampót, hogy ne menjen máshova.

Nagyobbra kell nyitni, mint amekkora a hang.Aztán a teret először ki kell bélelni levegővel, és úgy beleereszteni a hangot. Mintha a hang be lenne csomagolva levegőbe.